Tibor Zsolt művészete a rajzzal kezdőzik, a felszínt elborító aprólékos, megsokszorozott figurákkal és absztrakt formákkal, amelyek nem a történetmesélést vagy a lineáris értelmezhetőséget szolgálják, hanem a véletlenszerű történéseket, illetve az anyagok és jelentések közti asszociációkat. A kollázsok, ready-made-ek, objekt-applikációk és lámpák, illetve ezek felszínének (a művész számára a nyersanyag, a kép tartója ugyanolyan fontos mint maga a kép) jelenléte ellenére is Tibor Zsolt számára a rajz az alapvető eszköz az installációk és a térbeli kompozíciók alkotása során. Kezei között a két dimenziós művek alakulnak át térbeliséggé, szimbólumokká és emlékművekké.
A szitok tárgyak (trashtalktoobjects) című, Artkartell projectspace-ben megrendezett egyéni kiállításában Tibor Zsolt a megszállottság viselkedésmódját elemzi, a (feltétel nélküli) szeretet / (feltételhez között) gyűlölet párosát és ezek fordítottját, illetve a tárgyak felé forduló egyént. Olyan tárgyakról van szó, amelyeket itt „az élet dolgai”-nak nevezhetünk. A törődés/nem törődés viszonya a türelmetlen vérmérsékletből fakad, a fogyasztói társadalom szokásaival vegyített szertartásos magányosságból. A kiállítás a lélekkel foglalkozik, a tárgyak és tapasztalatok csatájával, a minták és rituálék formájában megépített értelmi védekező mechanizmusokkal.
A kiállítás a 2016-os prágai Futura-beli kiállítás továbbgondolása. A steril white cube által szült helyzetben a kényszeres duplikáció, sőt multiplikáció miatt az anyag egy része becsomagolva marad. Így az önmagukban jelenlévő, csak magukra utaló művek objekt-képekké alakultak át, magukon viselve az elkészülés ritmizált lenyomatát. A belső galériatérben megjelenő munka szintén önreferens módon rendezi új installációba az alkotás során keletkező hulladékokat.
Megnyitó: 2017. október 6., 19 h
